Melyek a vevő teendői?

Lakás vásárlását megelőzően feltétlenül szükséges végiggondolni, hogy milyen anyagi lehetőséggel rendelkezünk, illetve milyen állami, önkormányzati vagy munkáltatói lakástámogatásra, illetve kölcsönre vagyunk jogosultak, milyen fizetési kötelezettségünk keletkezik majd az ügylet kapcsán a vételáron túl (pl. vagyonszerzési illeték). A vásárlást megelőzően jó ütemezni, hogy mikortól van szükségünk a lakásra és mikor, milyen összeget tudunk megfizetni az eladó felé.

Hitel vagy támogatás felvétele esetén már előre mindenképpen tájékozódjunk arról, hogy a hitelkérelem benyújtásához milyen dokumentumokra lesz szükség (pl. tulajdoni lap, jövedelem igazolás stb.). Célszerű tisztázni, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet a hitelbírálatot előszerződés alapján elvégzi-e, illetve a hitelkérelem elbírálása mennyi időt vesz igénybe. Ez utóbbi többek között azért is fontos, mert a bankhitellel érintett adásvételi szerződések esetén a bank általában a vételár utolsó részleteként fizeti közvetlenül az eladónak a vételárat és a vételár megfizetésének végső határidejét ezen időpont figyelembe vételével kell meghatározni.

A vevők egyik legnehezebb feladata általában a megvásárolandó lakás kiválasztása. Kereshetünk eladó lakást ismeretségi körünkből, böngészhetünk ingatlan hirdetéseket online, vagy igénybe vehetjük az ingatlanközvetítők segítségét. Ez utóbbi esetben - mivel a közvetítői díjat általában az eladó fizeti - ne lepődjünk meg, ha az ingatlan megtekintése esetén az ingatlanközvetítő egy megtekintési nyilatkozatot fog velünk aláíratni.

A lakás megtekintéskor ne kerülje el figyelmünket, hogy a lakás milyen műszaki állapotban van. Szükség esetén kérjük szakember segítségét annak megállapítására, hogy a lakáson kell-e bármilyen felújítást, korszerűsítést végezni (pl. vezetékek vagy kazán cseréje), nincs-e a lakásnak olyan hibája, amely a vételárat lényegesen befolyásoló tényező lehet. Érdemes a lakást több alkalommal, különböző napszakokban is megtekinteni és a környéket is megnézni.

Ha megtaláltuk álmaink lakását, akkor mielőtt bármilyen elkötelezettséget vállalnánk az eladó felé, kérjük el az ingatlan tulajdoni lapját, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor legalább a helyrajzi számát, hogy a tulajdoni lapot be tudjuk beszerezni. Társasház esetén célszerű elkérni már ekkor az eladótól a Társasház Alapító Okiratot, Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), Házirendet. Ezen dokumentumok alapján az okiratot szerkesztő ügyvéd már ellenőrizni tudja, hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa, érintett-e haszonélvezeti joggal, illetve van-e rajta bármilyen teher, be kell-e szerezni harmadik fél hozzájárulását. A Társasház Alapító Okiratból megállapítható például, hogy fennáll-e valakinek elővásárlási joga az ingatlanra, mert ebben az esetben az adásvételi szerződést ezen jogosult személyeknek is meg kell majd küldeni. Feltétlenül tekintsük meg a lakás rezsi számláit is annak érdekében, hogy tisztában legyünk a lakást terhelő havi költséggel, illetve ellenőrizni tudjuk a számlából, hogy az eladónak fennáll-e nagyobb összegű tartozása a szolgáltatók felé

Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez szükséges annak írásba foglalása, és annak érdekében, hogy az az ingatlan-nyilvántartáson átvezethető legyen, szükséges, hogy közjegyző közokiratba foglalja, vagy ügyvéd készítse és azt az ügyvédi ellenjegyzés szabályai szerint jegyezze ellen. Az ingatlan adásvételi szerződésben minimálisan rögzíteni kell az ingatlan pontos meghatározásán túl a felek személyét (eladó, vevő, esetleg haszonélvezeti jog jogosult) és adataikat, a vételár összegét és a fizetés ütemezését, az ingatlan átadásának időpontját. Az ingatlan adásvételi szerződéshez továbbá szükséges az energetikai tanúsítvány is.

Hitelfelvétel esetén a szerződésben meghatározásra kerülnek azok a feltételek is, amelyeket a hitelt nyújtó előír, például a hitel visszafizetésének biztosítására kikötött jelzálogjog, vagy egyéb garanciák vonatkozásában. Gyakran előfordul, hogy az adásvétellel érintett ingatlan maga is jelzálogjoggal vagy/és elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt. Sok esetben az eladónak lehetősége van arra, hogy a saját hitelét megtartva a jelzálogjog átjegyzését kérje egy másik ingatlanra, és a megvásárolt ingatlan akkor ezen a módon kerül tehermentesítésre.

Az adásvételi szerződés minél gyorsabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében célszerű még az eladóval történő végleges megállapodás előtt az okiratszerkesztő közjegyzőt vagy ügyvédet kiválasztani az egyeztetések lebonyolítására, akiknek az ügylet kapcsán tájékoztatási kötelezettsége van az egyes szerződésben meghatározott jogintézményekre nézve (előleg, foglaló, jelzálogjog, stb). Az adásvételi szerződés aláírása előtt az okiratszerkesztőnek a felek személyét azonosítani kell, amelyhez érvényes, fényképes személyi azonosításra alkalmas okiratra, lakcímkártyára és az adóazonosító jelet igazoló adóigazolványra van szükség. Az aláírást követően az ingatlan-adásvételi szerződést legkésőbb 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba, amit az okiratszerkesztő végez el. Az ingatlannal összefüggő, esetlegesen a vevő által megszerzett jogot sértő, a vevő által nem tudott terhet jelentő, vagy a bejegyzést akadályozó bármely kérelem beérkezését megelőzendő javasolt az okiratot haladéktalanul a földhivatalba benyújtani, ugyanis az egyes kérelmeket a földhivatal a beérkezés sorrendjében intéz el, a tulajdoni lap pedig adott napon érvényes adatokat mutat.

Az adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtása időpontjának nagy jelentősége van, mivel a hatályos szabályok szerint a benyújtás napjára visszamenőleges dátummal jegyzik be a vevő tulajdonjogát, melyért 6.600,-Ft szolgáltatási díjat kell fizetni.

A vevőnek a szolgáltatási díjon felül azonban egyéb kötelezettségei is keletkezhetnek, amely szintén egy olyan tétel, amellyel még az adásvételi szerződés megkötését megelőzően kalkulálni kell.

Aki ingatlant, vagy ingatlanhoz tartozó haszonélvezeti jogot szerez, azt vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség terheli. Fontos leszögezni, hogy az illeték nem adó, függetlenül attól, hogy szintén állami bevétel és beszedésére a NAV jogosult. Az adóhivatal a lakás vásárlásáról úgy szerez tudomást, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság a részére benyújtott ingatlan adásvételi/haszonélvezeti jogra vonatkozó szerződést és a B400-as jelzésű ún. ÁNYK nyomtatványt - amelyet az okiratszerkesztő juttat el a földhivatalba a szerződéssel együtt - megküldi a NAV-nak.

Az általános szabályok szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegre kell alkalmazni a 4%-os illetéket.

Forgalmi értékként általában az ingatlan adásvételi szerződésben meghatározott vételárat veszi figyelembe az adóhatóság, azonban tudni kell, hogy a NAV-ot önálló illetékalap megállapítási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy akár a saját adatbázisa útján, akár helyszíni szemle igénybevételével a szerződésben rögzített értéktől eltérő - jellemzően magasabb - forgalmi érték alapul vételével határozza meg az illetéket. Éppen ezért az illetékfizetés a személyi jövedelemadótól eltérően nem a saját bevallásunk alapján kerül bevallásra és kifizetésre, hanem a NAV szabja ki és szólít fel a megfizetésére, melyről fizetési meghagyás útján értesülünk.